„Környezettudatos életmód, amire törekednünk kell.” Hallatszik szinte mindenhonnan, és annak ellenére, hogy ez így igaz, eléggé elcsépelt szlogenné vált.

Nem hiszem, hogy egészséges lelkületű emberek, magukra, környezetükre valamit is adó emberek, szemétdombon szeretnek, szemétdombon akarnak élni.

Nagyon sokan vagyunk, akik ha nem is tudatosan, de ösztönösen védjük környezetünket, ez mégis kevés.

Napi vásárlásaink során, óhatatlanul sok szemetet is megveszünk, csomagoló anyagot, ami eleve már szemétbe kerül, szükségtelen dolgokat, amiktől úgy mond elcsábultunk, reklám anyagokat, szórólapokat, mondván lehet benne érdekes is.

Ezeknek az anyagoknak jó része felhasználható még, persze nem „rendeltetésszerűen”, és éppen ez a lényeg.

Valamiből, valamit.

Itt igaz csak igazán a mondás, „Az anyag nem vész el, csak átalakul.”

Mikor gyermekeim azt a feladatot kapták az iskolába, alkossanak valamit, PET palackból, műanyag, papírdobozokból, ötlet indítónak kerestem volna magyar nyelvű honlapokat. Nem igazán találtam ilyen oldalt.

Külföldön nagy divatja van az újrahasznosított termékek, tárgyak készítésének. Hazánkban még nem divat, otthon újrahasznosítani a felesleges dolgokat.

Ehhez szeretnék segítséget nyújtani, mert ez egy élő bolygó, és élni is akar.

Ítt bemutatott tárgyak nagy részét külföldi oldalon láttam, de itthon is elkészíthetőek

„ A Föld, nem a miénk, csak unokáinktól kaptuk kölcsön.”

2010. június 29., kedd

Régiből újat

Kedvenc lábtartómat az idő nagyon megviselte. Na jó a gyerekek is segítettek ebben, 35 évvel ezelőtt készítette keresztapám, tehát nem egy fiatal bútor darab.


A felsőrészét lebontottam a szivacs csíkokat visszaragasztottam és varrtam rá erős anyagból huzatot. Alul gumit húztam bele így bármikor letudom venni és mosható.


Látványos lett a végeredmény, remélem a következő 35 évben kiszolgál és kényelmesen tudok hímezni.:-)